Kutatómunkám középpontjában az emberi tevékenység ökoszisztémákra és az élőlényekre gyakorolt hatásainak megismerése áll. Több, egymással szorosan összefüggő kutatási projektben veszek részt, amelyek révén az ökológia különböző területeit – a viselkedésökológiától a városi ökológiáig – egyaránt megismerhetem, és a terepi videófelvételek készítésétől a mesterséges intelligencia alapú elemzési technikákig terjedő módszertani eszköztárat alkalmazhatok.
Jelenlegi kutatásaim egyik fő iránya az antropogén zavarások – különösen a zajszennyezés és az emberi jelenlét – poszméhek viselkedésére gyakorolt hatásainak vizsgálata. Terepen és fóliasátorban végzett kísérleteim során a poszméhek viráglátogatási aktivitást, a beporzás hatékonyságát, valamint a vizsgált stresszorok lehetséges hosszú távú következményeit vizsgálom. Az adatok feldolgozásához mesterséges intelligencián alapuló, mélytanulási és számítógépes látási technikákat alkalmazok. Ezek segítségével képesek vagyunk terepi körülmények között készült videófelvételekről azonosjtani a poszméhegyedek, valamint követni a repülési útjukat a virágforráson.
Egy kilenc közép- és kelet-európai országra kiterjedő projekt főkoordinátoraként kérdőíves kutatást vezettem, amely a kiskertek biodiverzitást támogató potenciálját és a kerttulajdonosok környezeti attitűdjeit vizsgálta. A kutatás során külön hangsúlyt kapott a növényvédő szerek – mind a kertekben, mind a mezőgazdasági területeken történő – használata, valamint a használatukból eredő ökológiai következmények feltárása, ami szorosan kapcsolódik a szintetikus peszticidek élővilágra, különösen a rovarokra, gyakorolt hatása iránti érdeklődésemhez.
2025 elején csatlakoztam a széncinege (Parus major) veszprémi populációit monitorozó kutatócsoporthoz, ahol saját alprojektet vezetek, amely a kullancs- és bolhaírtó szerek állatgyógyászati alkalmazásának hatását vizsgálja a széncinegék szaporodási sikerére és a fiókák túlélésére.
Az utóbbi hónapokban szakértőként veszek részt egy, az IUCN által koordinált kutatásban, amelynek fő célja, tudományos alapokon nyugvó javaslatok megalkotása a mezőgazdasági szempontból kulcsfontosságú termények beporzását végző rovarok védelméért a trópusi és szubtrópusi régiókban.
A tudományos kollaborációkra nyitott vagyok, amennyiben ötlete van, kérem, hogy vegye fel velem a kapcsolatot.
Kertészkedés Közép- és Kelet-Európában a globális biodiverzitás-csökkenés korában
A kutatás háttere A növekvő urbanizáció és a fokozódó emberi tevékenységek korában a falusi és városi kertek – bár nem helyettesíthetik a természetes élőhelyeket –…
Beporzóbarát kert vagy ökológiai csapda: kérdőív-alapú tanulmány a kiskertesek peszticidhasználatáról
A kutatás háttere A peszticidszennyezés napjaink egyik legjelentősebb antropogén veszélyfaktora. A beporzók globális csökkenése idején, az integrált mezőgazdálkodás és a városi zöld területek szerepe egyre…
Az antropogén környezetterhelés hatása a poszméhek viselkedésre
A kutatás háttere A beporzó rovarközösségek létfontosságú ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak: segítik a természetes életközösségek biodiverzitásának megőrzését és hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdasági termeléshez. Az elmúlt évtizedekben…
