Fő érdeklődési területeim a pollinációs ökológia, a biodiverzitás-monitoring és a konzervációbiológia. Továbbá azzal is foglalkozom, hogy megtaláljam a módját annak, hogy a mesterséges intelligencia legújabb eszközeit, hogyan lehet a legjobban alkalmazni a kutatásaimhoz kapcsolódó tudományterületeken.
A tudományos kollaborációkra nyitott vagyok, amennyiben ötlete van, kérem, hogy vegye fel velem a kapcsolatot.
Kertészkedés Közép- és Kelet-Európában a globális biodiverzitás-csökkenés korában
A kutatás háttere A növekvő urbanizáció és a fokozódó emberi tevékenységek korában a falusi és városi kertek – bár nem helyettesíthetik a természetes élőhelyeket – kulcsszerepet játszanak az ember által módosított környezet biodiverzitásának megőrzésében és növelésében [1]. Emellett a magán- és közösségi kertek igazoltan jótékony hatással vannak az emberek mentális egészségére, például erősítik a jólét érzetét [2], miközben számos élőlény számára élőhelyként szolgálnak. Kimutatták, hogy még az egészen kicsi, de elérhető táplálékforrásokban gazdag kerti élőhelyek is jelentősen növelik a rovarok diverzitását, és támogatják az olyan ökológiai szolgáltatásokat, mint a beporzás és a biológiai növényvédelem [3]. Ezen túlmenően a városi és…
Beporzóbarát kert vagy ökológiai csapda: kérdőív-alapú tanulmány a kiskertesek peszticidhasználatáról
A kutatás háttere A peszticidszennyezés napjaink egyik legjelentősebb antropogén veszélyfaktora. A beporzók globális csökkenése idején, az integrált mezőgazdálkodás és a városi zöld területek szerepe egyre fontosabbá válik a vad beporzók populációnak védelmében. Egyre több tanulmány erősíti meg, hogy a kertek a biológiai sokféleség „hotspot”-jai lehetnek, és menedéket nyújthatnak a beporzó rovaroknak az urbán területeken. Ezeknek a kertek a valódi természetvédelmi értékét olyan faktorok adják, mint például a rendelkezésre álló virágforrás mennyisége és minősége, valamint a rendelkezésre álló búvóhelyek száma, melyek együttesen határozzák meg a beporzó közösségek abundanciáját és diverzitását. Az elmúlt években egyre nagyobb divatját éli az otthoni kertészkedés, és…
Az antropogén környezetterhelés hatása a poszméhek viselkedésre
A kutatás háttere A beporzó rovarközösségek létfontosságú ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak: segítik a természetes életközösségek biodiverzitásának megőrzését és hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdasági termeléshez. Az elmúlt évtizedekben azonban a beporzók populációi világszerte hanyatlanak, amelynek hátterében olyan, antropogén, környezetkárosító tényező állnak (pl. agrokémiai szennyezés, természetes élőhelyek degradációja, közutak zaj-, por- és nehézfémterhelése), amelyek külön-külön, valamint egymás hatását felerősítve járulnak hozzá a pusztulásukhoz. Az antropogén zaj egy ez idáig keveset vizsgált szennyezés, amely azonban bizonyítottan negatívan befolyásolja az élőlények fiziológiáját, idegi működését és fejlődését, továbbá megzavarhatja a környezetből érkező jelek észlelését és az akusztikus kommunikáció útján működő szociális kapcsolatrendszereket. Ebben a projektben az antropogén…