A beporzó rovarközösségek létfontosságú ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak: segítik a természetes életközösségek biodiverzitásának megőrzését és hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdasági termeléshez. Az elmúlt évtizedekben azonban a beporzók populációi világszerte hanyatlanak, amelynek hátterében olyan, antropogén, környezetkárosító tényező állnak (pl. agrokémiai szennyezés, természetes élőhelyek degradációja, közutak zaj-, por- és nehézfémterhelése), amelyek külön-külön, valamint egymás hatását felerősítve járulnak hozzá a pusztulásukhoz. Az antropogén zaj egy ez idáig keveset vizsgált szennyezés, amely azonban bizonyítottan negatívan befolyásolja az élőlények fiziológiáját, idegi működését és fejlődését, továbbá megzavarhatja a környezetből érkező jelek észlelését és az akusztikus kommunikáció útján működő szociális kapcsolatrendszereket.
Ebben a projektben az antropogén környezetterhelés hatásait vizsgáljuk a földi poszméh (Bombus terrestris) viselkedésére különböző zajszennyezettségű környezetben. A terepi adatgyűjtéshez akciókamerákat használunk és ezzel egyidejűleg mérjük a környezeti zaj. A videofelvételeket a legmodernebb, mély tanuláson alapuló módszerekkel elemezzük.
Beporzás zajban
A növényi kultúrákat látogató vad beporzók mellett, már a 80-as évek óta, világszerte használnak kereskedelmi forgalomban kapható poszméheket (Európában például a földi poszméhet, Bombus terrestris) az üvegházi- és a szabadföldi mezőgazdasági termelésben. Ennek oka, hogy számos jól ismert és sokak által kedvelt kultúrnövényünk esetén, mint amilyen a paradicsom és a…
