A növényi kultúrákat látogató vad beporzók mellett, már a 80-as évek óta, világszerte használnak kereskedelmi forgalomban kapható poszméheket (Európában például a földi poszméhet, Bombus terrestris) az üvegházi- és a szabadföldi mezőgazdasági termelésben. Ennek oka, hogy számos jól ismert és sokak által kedvelt kultúrnövényünk esetén, mint amilyen a paradicsom és a szamóca, a poszméhek a leghatékonyabb beporzók. Emellett úgy tartják számon, hogy a napraforgó jobb magot hoz, a kivi pedig nagyobb termést érlel, ha poszméhek segítik, hogy a virágpor a bibére kerüljön (ezt a folyamatot nevezzük beporzásnak/pollinációnak).1 A poszméhek beporzási sajátossága abban rejlik, hogy a testük rezgésével (pontosabban a szárnymozgató izmaik vibrációjával) képesek kirázni a pollent azoknak a növényeknek a portokjából, amelyek csak adott frekvenciájú rezgés hatására nyílnak fel (ezt hívjuk „buzz pollinációnak”).2
A jelenlegi kutatás (valamint a doktori munkám) középpontjában álló antropogén (azaz emberi tevékenységből eredő) zaj egy olyan, ezidáig keveset vizsgált szennyezéstípus, amely bizonyítottan negatívan befolyásolja az élőlények fejlődését és viselkedését3, ezáltal, még az olyan kulcsfontosságú ökológiai szolgáltatásokat is veszélyeztetheti, mint a pollináció.
Ezzel összefüggésben, május 19-én azzal a céllal utaztam Szentesre (Dél-Alföld), hogy kontrollált körülmények között, érintetlen (azaz poszméhek által még nem látogatott) virágokon, a direkt zaj beporzási tevékenységre gyakorolt hatását vizsgáljam fóliasátorban nevelt paradicsomnövényeken.
A kiválasztott virágokon háromféle kezelést alkalmaztam: zajos kezelést, a növény mellett lejátszott autózajjal; zaj nélküli kezelést; valamint a poszméhektől való teljes elzárást (ezzel biztosítva a virág önmegtermékenyülést), lejátszott zaj nélkül. A kezelés után az összenőtt porzókból álló csövet megvizsgálva következtettem a viráglátogatásra vagy annak hiányára. Ezt az információt , a termés beérése után, azokról a paradicsomokról származó adatokkal egészítem ki, amelyek a kísérlet ideje alatt megjelölt virágokból fejlődtek (például a kifejlett magok száma).
Várakozásunk szerint a földi poszméh egyedei elkerülik a direkt zajnak kitett virágokat vagy kevesebb időt töltenek rajtuk, mint a zajmentes(ebb) környezetben lévő virágokon, ami miatt a beporzási tevékenységük alacsonyabb hatékonyságú. Így eredményeink gazdasági szempontból is kiemelkedő fontosságúak lehetnek.
Köszönöm Deák Gábornak, a Szentes-Bio Kft. ügyvezetőjének, a helyszín kiválasztását, a szervezésben nyújtott segítséget és hogy a kísérlet teljes időtartama alatt a segítségemre volt.
Továbbá szeretnék köszönetet mondani a Szentesi Pa-ri Kft.-nek, hogy biztosították a kísérlet helyszínét és hogy az utómunkálatok segítésével hozzájárulnak az adatgyűjtéshez.
Végül köszönöm az ELTE Tehetséggondozási Tanácsának, hogy utazási támogatásukkal segítették a kutatást.
1 Cooley, H., & Vallejo-Marín, M. (2021). Buzz-pollinated crops: a global review and meta-analysis of the effects of supplemental bee pollination in tomato. Journal of Economic Entomology, 114(2), 505-519.
2 Vallejo-Marín, M. (2022). How and why do bees buzz? Implications for buzz pollination. Journal of Experimental Botany, 73(4), 1080-1092.
3 Kight, C. R., & Swaddle, J. P. (2011). How and why environmental noise impacts animals: An integrative, mechanistic review. Ecology Letters, 14(10), 1052–1061.