A peszticidszennyezés napjaink egyik legjelentősebb antropogén veszélyfaktora. A beporzók globális csökkenése idején, az integrált mezőgazdálkodás és a városi zöld területek szerepe egyre fontosabbá válik a vad beporzók populációnak védelmében. Egyre több tanulmány erősíti meg, hogy a kertek a biológiai sokféleség „hotspot”-jai lehetnek, és menedéket nyújthatnak a beporzó rovaroknak az urbán területeken. Ezeknek a kertek a valódi természetvédelmi értékét olyan faktorok adják, mint például a rendelkezésre álló virágforrás mennyisége és minősége, valamint a rendelkezésre álló búvóhelyek száma, melyek együttesen határozzák meg a beporzó közösségek abundanciáját és diverzitását.
Az elmúlt években egyre nagyobb divatját éli az otthoni kertészkedés, és ezzel párhuzamosan megnövekedett a kereslet a saját termelésű gyümölcsök és zöldségek iránt. Az otthoni termelés azonban nem mindig jelent növényvédőszer-mentességet. A szintetikus peszticidekhez való egyszerű hozzáférés miatt könnyen előfordulhat, hogy a házikert-tulajdonosok a szükségesnél gyakrabban használnak növényvédő szereket a kertjükben. Emellett a peszticidek indirekt módon, pl. a megvásárolt dísznövényekkel is bekerülhetnek a kertbe. Sajnos a direkt- és indirekt szennyezés miatt, a gazdag pollen- és nektárforrású, beporzóbarátnak tűnő, de növényvédőszer-maradékot tartalmazó növények letális- és szubletális veszélyt jelenthetnek a beporzók és egyéb rovarok számára.
Kérdőív-alapú kutatásunkkal arra keressük a választ, hogy milyen növényvédelmi szokások jellemzőek a kiskertesek körében és milyen tényezők befolyásolják a kertészkedési gyakorlatukat. Többek között azt is vizsgáljuk, hogy a kiskertekben milyen társadalmi és kertminőségi tényezők határozzák meg a legjobban a növényvédő szer használatot (pl. a kert mérete, a termesztett növények típusa, a termesztés célja stb.) Továbbá olyan kérdésekre is keressük a választ, mint például, hogy mit gondolnak a kiskertesek a vad beporzókat fenyegető veszélyekről és befolyásolja-e ez a kertészkedési szokásaikat? Mindezek mellett szeretnénk választ kapni arra, hogy mi prediktálja a legjobban, hogy a kiskertesek támogatják-e a beporzókat a kertjükben és mik a leggyakoribb beporzókat támogató tevékenységi formák a kiskertesek körében? Célunk, hogy a kérdőívből nyert adatok elemzésével bővíteni tudjuk a jelenlegi ismereteinket a kertészkedők motivációjáról és praktikáiról. További célunk, hogy felmérjük a kiskertek növényvédőszer-terhelését, valamint, hogy információt kapjunk a kiskertek fajgazdagságáról.
Első kérdőívünket, 2021. április 26. és augusztus 20. között, 463-an töltötték ki. Megállapítottuk, hogy a növényvédő szerek használata sokkal általánosabb és szélesebb körben elterjedt a mezőgazdasági termelők és kertészkedők körében Magyarországon, mint azt előre prediktáltuk. A kérdőívünk eredményei rávilágítanak egy potenciális veszélyforrásra: a beporzóbarát kertek ökológiai csapdává válhatnak a beporzók számára. Ez a veszély abban rejlik, hogy a pollen- és nektárgazdag növények olyan kertekbe vonzzák a beporzókat, ahol a növényvédőszer-maradványok akut mérgezést és szubletális károkat okozhatnak számukra.

Varga-Szilay, Z., & Pozsgai, G. (2022). Plant growers’ environmental consciousness may not be enough to mitigate pollinator declines: a questionnaire-based case study in Hungary. Pest Management Science. https://doi.org/10.1002/ps.7277
Varga-Szilay, Z. (2021). Safe heavens or poisonous traps: pesticide use in bee-friendly gardens. Royal Entomological Societ (ENTO’21), online.