Kertészkedés Közép- és Kelet-Európában a globális biodiverzitás-csökkenés korában

Főbb eredményeink

A kutatás keretei között eddig három tudományos cikkünk jelent meg. Az első kérdőívünket összesen 463 töltötték ki Magyarországról, míg a második kérdőívünket, a kilenc országból összesen, 5255 kerttulajdonos töltötte ki.

I) Varga-Szilay, Z., & Pozsgai, G. (2022). Plant growers’ environmental consciousness may not be enough to mitigate pollinator declines: a questionnaire-based case study in Hungary. Pest Management Science (Wiley, SJR indikátor: D1), 79(4), 1284–1294.

• A növényvédő szerek használata sokkal általánosabb és szélesebb körben elterjedt a mezőgazdasági termelők és a kerttulajdonosok (kertészkedők) körében Magyarországon, mint azt előre prediktáltuk.
• Eredményeink rávilágítottak egy potenciális veszélyforrásra: a beporzóbarát kertek ökológiai csapdává válhatnak a beporzók számára, mely veszély abban rejlik, hogy a pollen- és nektárgazdag növények olyan kertekbe vonzzák a beporzó (és egyéb) rovarokat, ahol a növényvédőszer-maradványok akut mérgezéssel és szubletális károkkal veszélyeztetik őket.

II) Varga-Szilay, Z., Fetyko, K. G., Szovenyi, G., & Pozsgai, G. (2024). Bridging biodiversity and gardening: Unravelling the interplay of socio-demographic factors, garden practices, and garden characteristics. Urban Forestry & Urban Greening (Wiley, SJR indikátor: D1), 97(128367).

• A magyarországi kerttulajdonosok körében széles körben elterjedtek a biodiverzitás megőrzését támogató tevékenységek, például a beporzó rovarok támogatása, különösen a középkorú kertészek körében. Ugyanakkor a biodiverzitást kedvezőtlenül befolyásoló praktikák, mint a háborítatlan területek hiánya, a túl gyakori fűnyírás és a növényvédő szerek túlzott használata továbbra is jellemzőek.
• Az 55 év feletti, hosszú időre visszanyúló kertészkedési tapasztalattal rendelkező és a hagyományos kertészeti praktikákat alkalmazó kerttulajdonosok körében különösen ritkák a biodiverzitás-barát tevékenységek.
• A kisvárosokban élő kerttulajdonosok kevesebb figyelmet fordítanak a fenntartható kertészkedési praktikákra, mint a nagyvárosokban vagy vidéken élő társaik.
• A vizsgált kertészkedési változók és a kertekre jellemző paraméterek olyan hálózatot tártak fel a meglévő pozitív és negatív kapcsoltok alapján, melyben a kerteket négy csoportra tudtuk osztani. Az egyik ilyen csoportban olyan kertek szerepelnek, melyekben többségében a fogyasztásra alkalmas növényeket termesztenek, egy másik csoportba a díszkertek tartoznak, melyek a bennünk fellelhető növények típusa alapján elsődlegesen esztétikai funkciót tölthetnek be, valamint olyan kerteket melyek tulajdonosai a biodiverzitás támogatását a termelés vagy díszkert jelleg elé helyezik.

III) Varga-Szilay, Z., Barsevskis, A., Benedek, K., Bevk, D., Jojczyk, A., Kristin, A., Ruzickova, J., Jelaska, L. S., Veromann, E., Vilumets, S., Fetyko, K., Szovenyi, G., & Pozsgai, G. (2024). Improving biodiversity in Central and Eastern European domestic gardens needs regionally scaled strategies. Preprint. Under review.

• A kertek biodiverzitás-megőrzési potenciálja és értéke Kelet-Közép-Európában jelentős regionális eltéréseket mutat, mind a résztvevő országok között, mind kisebb és nagyobb térléptékben, az országokon belül.
• A növényvédőszer-használat általánosan elterjedt (átlagosan 52,60%, a legalacsonyabb Szlovákiában 38,88%, a legmagasabb Romániában 69,59%) a kertészkedők körében, és a szociodemográfiai tényezők kevéssé befolyásolják/prediktálják.
• A több kertészkedéssel töltött idő kevesebb növényvédőszer-használattal és nagyobb kertbiodiverzitási potenciállal jár együtt. Románia kivételével a beporzókat támogató kertészkedők kevesebb növényvédőszert használnak.
• Az 55 év feletti kerttulajdonosok hajlamosabbak a hagyományos gyakorlatokat követni.