Az elmúlt évtizedekben a beporzó rovarok populációinak egyedszáma és fajgazdasága világszerte csökken, mely a biodiverzitás mellett, a pollinációt is veszélyezteti (Goulson & Hughes, 2015; Potts et al., 2010; Vanbergen & Initiative, 2013). Eltűnésük hátterében olyan antropogén faktorok játszák a legnagyobb szerepet mint az intenzív mezőgazdasági gyakorlat, a klímaváltozás és az urbanizáció, melyek külön-külön, valamint egymás hatását felerősítve (Proesmans et al., 2021), képesek befolyásolni a pollinátorközösségek összetételét és, egyedi szinten, a pollinátorok viselkedését, fiziológiáját és epidemiológiáját (Mallinger et al., 2017). A vad beporzók populációira nézve további komoly problémát jelentenek a mezőgazdasági célból tartott méhfajokkal, például a háziméh (Apis mellifera), az indiai méh (Apis cerana) és néhány poszméh faj (Európában a Bombus terrestris, Amerikában a Bombus impatiens) (Goulson & Hughes, 2015; Potts et al., 2016), való versengés. Számos vizsgálat megerősítette, hogy ezek a mézelésre vagy beporzásra tartott méhek negatívan befolyásolják a vad beporzókat a forrásokért való versengés, a növényközösségek megváltoztatása és a kórokozóik átadása révén (Mallinger et al., 2017). A legnagyobb problémát a domesztikált háziméh okozza, mely szupergeneralista kompetítorként szorítja ki az élőhelyeikről az őshonos beporzókat (Montero-Castaño & Vilà, 2017; Thomson, 2004). A háziméh versenyképességét tovább növeli, hogy az idegenhonos növények urbanizációval növekvő aránya a generalista pollinátor fajoknak kedvez (Baldock et al., 2015). A pollinátorközösségek interspecifikus versengése mind közösségi léptékben (például a fajösszetétel megváltozása), mint az egyed szintjén megfigyelhető (például a táplálékkeresés akadályozása). Annak ellenére, hogy a háziméh által okozott közösségi szintű változások viszonylag jól dokumentáltak (Hudewenz & Klein, 2013; Ropars et al., 2022; Weekers et al., 2022), keveset tudunk az ezek mögött rejlő viselkedési mintázatokról.
A beporzóközösségek működésének ismerete nélkülözhetetlen a vadméhek védelme szempontjából, így azok a kutatások, amelyek betekintést nyújtanak a fajok közötti kompetíció mechanizmusaiba – akár olyan finom léptékűekbe is, mint az egyedek közötti interakciókból fakadó viselkedési mintázatok –, kiemelt fontosságúak.
Baldock, K. C. R. et al. (2015). Where is the UK’s pollinator biodiversity? The importance of urban areas for flower-visiting insects. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences, 282(1803). https://doi.org/10.1098/rspb.2014.2849
Garibaldi, L. A. et al. (2011). Stability of pollination services decreases with isolation from natural areas despite honey bee visits: Habitat isolation and pollination stability. Ecology Letters, 14(10), 1062–1072. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2011.01669.x
Garibaldi, L. A. et al. (2013). Wild Pollinators Enhance Fruit Set of Crops Regardless of Honey Bee Abundance. Science, 339(6127), 1608–1611. https://doi.org/10.1126/science.1230200
Goulson, D., & Hughes, W. O. H. (2015). Mitigating the anthropogenic spread of bee parasites to protect wild pollinators. Biological Conservation, 191, 10–19.
Hudewenz, A., & Klein, A.-M. (2013). Competition between honey bees and wild bees and the role of nesting resources in a nature reserve. Journal of Insect Conservation, 17(6), 1275–1283. https://doi.org/10.1007/s10841-013-9609-1
Katumo, D. M. et al. (2022). Pollinator diversity benefits natural and agricultural ecosystems, environmental health, and human welfare. Plant Diversity, 44(5), 429–435. https://doi.org/10.1016/j.pld.2022.01.005
Kleijn, D. et al. (2015). Delivery of crop pollination services is an insufficient argument for wild pollinator conservation. Nature Communications, 6(1), Article 1. https://doi.org/10.1038/ncomms8414
Leach, A., & Kaplan, I. (2022). Prioritizing pollinators over pests: Wild bees are more important than beetle damage for watermelon yield. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences, 289(1986), 20221279. https://doi.org/10.1098/rspb.2022.1279
Mallinger, R. E. et al. (2017). Do managed bees have negative effects on wild bees?: A systematic review of the literature. PLOS ONE, 12(12), e0189268. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0189268
Montero-Castaño, A., & Vilà, M. (2017). Influence of the honeybee and trait similarity on the effect of a non-native plant on pollination and network rewiring. Functional Ecology, 31(1), 142–152. https://doi.org/10.1111/1365-2435.12712
Potts, S. G. et al. (2010). Global pollinator declines: Trends, impacts and drivers. Trends in Ecology & Evolution, 25(6), 345–353. https://doi.org/10.1016/j.tree.2010.01.007
Potts, S. G. et al. (2016). Safeguarding pollinators and their values to human well-being. Nature, 540(7632), Article 7632. https://doi.org/10.1038/nature20588
Proesmans, W. et al. (2021). Pathways for Novel Epidemiology: Plant–Pollinator–Pathogen Networks and Global Change. Trends in Ecology & Evolution, 36(7), 623–636. https://doi.org/10.1016/j.tree.2021.03.006
Ropars, L. et al. (2022). Seasonal dynamics of competition between honey bees and wild bees in a protected Mediterranean scrubland. Oikos, 2022(4), e08915. https://doi.org/10.1111/oik.08915
Thomson, D. (2004). Competitive Interactions Between the Invasive European Honey Bee and Native Bumble Bees. Ecology, 85(2), 458–470. https://doi.org/10.1890/02-0626
Vanbergen, A. J., & Initiative, the I. P. (2013). Threats to an ecosystem service: Pressures on pollinators. Frontiers in Ecology and the Environment, 11(5), 251–259. https://doi.org/10.1890/120126
Weekers, T. et al. (2022). Dominance of honey bees is negatively associated with wild bee diversity in commercial apple orchards regardless of management practices. Agriculture, Ecosystems & Environment, 323, 107697. https://doi.org/10.1016/j.agee.2021.107697
