Az állattartók többsége Európa-szerte használ kullancs- és bolha elleni cseppentőket kedvenceik és haszonállataik védelmében, anélkül hogy tudnák: ezek az állatgyógyászati készítmények gyakran olyan szintetikus rovarölő hatóanyagokat tartalmaznak, például imidaklopridot és fipronilt, amelyek mezőgazdasági használatát a környezetre és a nem célszervezet élőlényekre gyakorolt káros hatásuk miatt hosszú évekkel ezelőtt betiltották az Európai Unióban[1]. Ezek a neurotoxikus szerek azonban az állatok szőréről könnyen kijuthatnak a környezetbe[2], ezáltal szennyezve a kerteket, városi parkokat, mezőgazdasági területeket, természetes élőhelyeket és vízrendszereket[3, 4].
Közismert énekesmadarunk, a széncinege (Parus major) gyakran használ állati szőrt fészekbéleléshez, így a szülőmadarak közvetlenül is ki vannak téve az állatgyógyászati szerek maradványainak. Ezek a szintetikus szerek bőrgyulladást és irritációt okozhatnak, ami hatással lehet a fiókák fejlődésére és túlélésére is. Egy 2019-ben készült kutatásban[5] 26 rovarölő szert, köztük fipronilt és imidaklopridot mutattak ki széncinege-fiókákból. Egy friss tanulmányban pedig széncinege és kékcinege (Cyanistes caeruleus) fészkekben a megnövekedett fiókahalálozással hozták összefüggésbe ezeknek a peszticideknek a jelenlétét[6], amely komoly aggodalomra adhat okot a kullancs- és bolha elleni cseppentők vadon élő madarak egészségére és túlélésére gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Hasonlóan azoknak a cigarettacsikkeknek a hatásához, amelyeket városi madarak építenek a fészkükbe[7, 8], a rovarölő szerek jelenléte akár előnyös is lehet a madarak számára, ugyanis csökkentheti a fészkekben élő parazita ízeltlábúak számát, de egyben toxikus hatást is gyakorolhatnak a fiókákra. Ez a kettős – potenciálisan káros és jótékony – hatás azt jelzi, hogy a szintetikus hatóanyagok összesített hatása a széncinegékre jelenleg nem egyértelmű és valószínűleg nagymértékben függ a rovarölők típusától és koncentrációjától.
Jelen kutatás egy hosszú távú monitoring program részét képezi, amely a veszprémi és Veszprém körüli erdei területek széncinege-populációit követi nyomon.
A fent említett információs hiány feltárása érdekében a kutatás célja annak vizsgálata, hogy a városi és erdei széncinegefészkekben mely, az állatgyógyászatban használt rovarölő hatóanyagok (dinetofurán, fipronil, fipronil-szulfon, imidakloprid, nitenpirám, permetrin) és milyen koncentrációban vannak jelen, és ez az idővel hogyan változik az egyes fészkekben; valamint megvizsgálni, hogy ezek a hatóanyagok milyen hatással vannak a fiókák kikelésére, a túlélésére és a kirepülési sikerére.
A projekt kiemelkedő természetvédelmi és ökológiai jelentőséggel bír, mivel ráirányítja a figyelmet a kis léptékű peszticidhasználat lokális, a vadon élő állatokra és a természeti területekre gyakorolt hatásaira, miközben hangsúlyozza a társadalmi tudatosság és az állattartók elővigyázatosságának fontosságát. Eredményeink segíthetik az állatgyógyászati készítmények felelős használatának népszerűsítését, amely nemcsak az egyéni viselkedés megváltoztatásához hozzájárulhat, hanem befolyásolhatja a döntéshozókat is, támogatva a szintetikus rovarölő szerek szabályozására vonatkozó intézkedéseket.
Előzetes eredményeinket a 3. Urbanizációs Ökológia Konferencián mutattuk be. További eredmények hamarosan.
[1] Goulson, D. & 232 Signatories. (2018). Call to restrict neonicotinoids. Science, 360(6392), 973.
[2] Preston-Allen, R. G. G., et al. (2023). Are urban areas hotspots for pollution from pet parasiticides?
[3] Perkins, R., et al. (2025). Swimming emissions from dogs treated with spot-on fipronil or imidacloprid: Assessing the environmental risk. Veterinary Record, 196(11), e5560.
[4] Perkins, R., & Goulson, D. (2023). To flea or not to flea: Survey of UK companion animal ectoparasiticide usage and activities affecting pathways to the environment. PeerJ, 11, e15561.
[5] Guldemond, et al. (2019). Koolmezensterfte door buxusmotbestrijding?: Pesticidenbelasting bij jonge koolmezen.
[6] Tassin de Montaigu, C., et al. (2025). High prevalence of veterinary drugs in bird’s nests. Science of The Total Environment, 964, 178439.
[7] Suárez-Rodríguez, M. et al. (2013). Incorporation of cigarette butts into nests reduces nest ectoparasite load in urban birds: New ingredients for an old recipe? Biology Letters, 9(1),
[8] Suárez‐Rodríguez, M., & Macías Garcia, C. (2014). There is no such a thing as a free cigarette; lining nests with discarded butts brings short‐term benefits, but causes toxic damage. Journal of Evolutionary Biology, 27(12), 2719-2726.