Kertészkedés Magyarországon: elérhető a legfrisebb cikkük

Nemzetközi projektünk első eredményei már elérhetők.

A kutatás háttere

Az emberi használatban lévő területek növekedése világszerte komoly veszélyt jelent a biológiai sokféleségre, ami veszélyezteti a ökológiai kapcsolatrendszerek törékeny hálózatát1, ezáltal gátolja az ember számára nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatások egészséges működését2. Az ebből adódó visszafordíthatatlan következmények elkerülése érdekében szükség van egy fenntartható(bb) városi környezet kialakítására. E cél megvalósításának középpontjában a városi zöldterületek minőségének és mennyiségének javítása, és a hozzájuk kapcsolódó természeti értékek megőrzése kell, hogy álljon, mind az emberi jólét, mind pedig a természet védelmének érdekében. Az urbán ökoszisztéma ilyen irányú átalakításában nem szabad alábecsülni a magán- és közösségi kertek szerepét, ugyanis ezek a kertek, amellett, hogy jótékony hatással vannak az emberek mentális egészségére (erősítik a jólét érzetét3, számos élőlény élőhelyeként, menedékeként vagy táplálkozóhelyéül is szolgálnak, és nagyban hozzájárulhatnak egy magasabb biodiverzitás fenntartásához4. Kimutatták, hogy még az egészen kicsi, de elérhető táplálékforrásokban gazdag kerti élőhelyek is jelentősen növelik a rovarok diverzitását a kertekben5, és támogatják az olyan ökológiai szolgáltatásokat, mint amilyen a beporzás, a biológiai növényvédelem. Emellett a városi kertek a klímaszabályozásban is szerepet játszhatnak6, 7. A kertek valódi természetvédelmi potenciálját azonban elsősorban a tulajdonos(ok) kertgondozási gyakorlata határozza meg. Éppen ezért fontos megjegyezni, hogy az intenzív kertgazdálkodás (például a szintetikus növényvédő szerek rendszeres és széleskörű használata, túl gyakori fűnyírá) negatívan befolyásolhatja a kertek élővilágát, valamint a kert közvetlen környezetét is8, 9. Kulcsfontosságú tehát megtudnunk, hogy a kerttulajdonosok kulturális és szociális háttere, kapcsolatuk a kert természetes környezetével, és a kertészkedési céljaik hogyan befolyásolják azt, hogy a kertjüket a természeti értékek megőrzése érdekében átalakítanák-e, valamint azt, hogy e cél eléréséért milyen mértékben hajlandók megváltoztatni a kertészkedési szokásaikat.

Mivel a kertészkedési praktikák és a kertészkedési motiváció (ami éppúgy lehet jótékony, mint káros a kert ökoszisztémájára nézve) együttes hatása a kertek minőségére nem tisztázott, csakúgy, mint ahogy az ezekre ható társadalmi és kulturális tényezők sem, munkánkban a magyarországi kertészkedési szokásokat, és ezeknek a biodiverzitásra gyakorolt lehetséges hatásait vizsgáltuk.

Ez a munka egy korábbi kutatásunk következő lépcsője, amelyben feltártuk, hogy Magyarországon máig a kelet-európai országokban elterjedt hagyományos kertészkedési gyakorlatok jellemzőek, ideértve a túlzott növényvédőszer-használatot is10. Kutatásunk másrészről, beleágyazódik egy kilenc európai országot magába foglaló nemzetközi projektbe is, amelyben a közép- és kelet-európai kertészkedési szokásokat és ezekkel kapcsolatban a kerti biodiverzitás fenntartásának lehetőségeit vizsgáljuk.

Mi történt eddig

Az online közzétett, 58 kérdést tartalmazó kérdőívünket 2022. október 26. és 2023. június 1. között 1260-an töltöttek ki Magyarországon. (Ezúton szeretnénk megköszönni Mindenkinek, aki kitöltötte a kérdőívünket és/vagy annak megosztásával segítette a munkánkat!) Az adatok elemzéséhez gépi tanuláson alapuló és hálózatelemzési módszereket alkalmaztuk és azt vizsgáltuk, hogy a kertészkedési gyakorlatok, a kerttulajdonosok motivációja és a kertjellemzők hogyan befolyásolhatják a biodiverzitás-barát kertészkedést. Különös figyelmet fordítottunk a kertek és a kertészeti gyakorlatok egymással összefüggő sajátosságaira, és megvizsgáltuk, hogy a szocio-demográfiai tényezők hogyan befolyásolják azokat a tevékenységeket, melyek a biodiverzitás megőrzése szempontjából pozitívnak vagy negatívnak tekinthetőek.

Eredményeink

Eredményeink megmutatták, hogy a biodiverzitás megőrzése szempontjából pozitívnak tekinthető tevékenységek (mint például a beporzó rovarok támogatása) széles körben elterjedtek a magyarországi kerttulajdonosok körében (különösen a középkorú kitöltőknél). Azonban a biodiverzitás-barát tevékenységek mellett, a háborítatlan területek gyakori hiánya, a havi jellemzően többszöri fűnyírás és a növényvédő szerek (túl)használata kifejezetten kedvezőtlenek. Az 55 év feletti, hosszú időre visszanyúló kertészkedési tapasztalattal rendelkező és a hagyományos kertészeti praktikákat alkalmazó kerttulajdonosok körében különösen ritkák a biodiverzitás-barát tevékenységek. Meglepő módon a kisvárosokban élő kitöltők is kevesebb figyelmet fordítanak a fenntartható praktikákra, mint a nagyvárosokban vagy vidéken élő emberek.

A vizsgált kertészkedési változók és a kertekre jellemző paraméterek olyan hálózatot tártak fel a meglévő pozitív és negatív kapcsoltok alapján, melyben a kerteket négy csoportra tudtuk osztani. Az egyik ilyen csoportban olyan kertek szerepelnek, melyekben többségében a fogyasztásra alkalmas növényeket termesztenek, egy másik csoportba a díszkertek tartoznak, melyek a bennünk fellelhető növények típusa alapján elsődlegesen esztétikai funkciót tölthetnek be, valamint olyan kerteket melyek tulajdonosai a biodiverzitás támogatását a termelés vagy díszkert jelleg elé helyezik.

Eredményeink rámutattak arra is, hogy a nyugat-európai országokban egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő biodiverzitás-barát kertészkedési gyakorlatok már Magyarországon is megtalálhatók (a No Mow May kapmány például Vágatlan Május néven terjedt), azonban az ezek népszerűsítésére kidolgozott stratégiák nem biztos, hogy megfelelően hatékonyak a kulturálisan eltérő hátterű országokban. Így például Magyarországon, és valószínűleg sok más közép- és kelet-európai országban, a speciális társadalmi igényeknek megfelelően, (pl. bizalmi tőke hiánya, elöregedő társadalom, limitált infrastruktúra) egyes társadalmi csoportok bevonásához előnyben kell részesíteni a személyes foglalkozásokat, valamint a tradicionális csatornákon (például tévé, nyomtatott folyóiratok) keresztüli információátadást az online ismeretterjesztéssel szemben.

Hol tartunk most

A kézirat (angol nyelven) itt tekinthető meg.

Eredményeink egy részét, 2024. márciusában, Gardening for pollinators? Unveiling garden owners’ awareness and their pollinator-friendly practices címmel, poszter formájában, a Royal Entomological Society által 24. alkalommal megrendezésre került Student Forum kereti között mutattuk be. 

Kutatásunk új távlatokat nyit a kerti biodiverzitás, a kertek jellemzői és a kertészkedési gyakorlatok közötti bonyolult összefüggések megismerésére, valamint megalapozza a kelet-európai kertészkedés szociológiai mozgatórugóit vizsgáló jövőbeli kutatásokat.

Hamarosan jelentkezünk a nemzetközi projektünk minden résztvevő országra kiterjedő eredményeivel. 

Irodalomjegyzék

1 Hagen et al. (2012). Advances in Ecological Research (Vol. 46, pp. 89–210). Academic Press.

2 Jabbar et al. (2022). Assessing the role of urban green spaces for human well-being: A systematic review. GeoJournal, 87(5), 4405–4423.

3 Krols et al. (2022). Residential green space, gardening, and subjective well-being: A cross-sectional study of garden owners in northern Belgium. Landscape and Urban Planning, 223, 104414.

4 Cameron et al. (2012). The domestic garden – Its contribution to urban green infrastructure. Urban Forestry & Urban Greening, 11(2), 129–137.

5 Griffiths-Lee et al. (2022). Sown mini-meadows increase pollinator diversity in gardens. Journal of Insect Conservation, 26(2), 299–314.

6 Andersson et al. (2007). Measuring social–ecological dynamics behind the generation of ecosystem services. Ecological Applications, 17(5), 1267–1278.

7 Cavan et al. (2021). Manchester: The role of urban domestic gardens in climate adaptation and resilience. In C. Ren & G. McGregor (Eds.), Urban climate science for planning healthy cities (pp. 99–118). Springer International Publishing.

8 Fontaine et al. (2016). Impact of urbanization and gardening practices on common butterfly communities in France. Ecology and Evolution, 6(22), 8174–8180.

9 Lerman et al. (2018). To mow or to mow less: Lawn mowing frequency affects bee abundance and diversity in suburban yards. Biological Conservation, 221, 160–174.

10 Varga-Szilay & Pozsgai (2022). Plant growers environmental consciousness may not be enough to mitigate pollinator declines: A questionnaire-based case study in Hungary. Pest Management Science, 79(4), 1284–1294.